Az űr nem barátságos hely. Se oxigén, se légnyomás, se gravitáció – és ezek kombinációja kifejezetten halálos lehet az emberi testre nézve. A Vice összegyűjtötte a NASA rizikóoldalairól és jelentéseiből azokat a legdurvább, legspecifikusabb és legijesztőbb forgatókönyveket, amelyek szerint pillanatokon belül meghalhatsz az űrben.
Elsőként ott a gyors depresszurizáció: egy űrhajó kabinjának légnyomása villámgyorsan eltűnhet, és mielőtt végiggondolnál bármit, elveszítheted az eszméleted – és az életedet. A Szovjetunió Soyuz 11 küldetése pontosan így végződött: a kabin leeresztett, a legénység percek alatt tudatát vesztette, és nem élte túl.
Aztán ott van a tűz egy zárt „konzervben”. A tűz a földön is életveszélyes, ám az űrben másképp terjed, és egy űrhajó atmoszférája könnyen táplálhatja a lángokat. Az Apollo 1 tragédiája után a NASA újragondolta a kabinlevegő összetételét és a gyúlékony anyagok használatát, mert az űrtűz nagyon gyorsan végzetessé válhat.
Az oxigén és szén-dioxid aránya is kritikus: ha túl sok CO₂ halmozódik fel, az gyors agykárosító hatással bír, mert a friss levegő elfogy, a használt gáz felhalmozódik. És ha a túl kevés oxigén miatt hypoxiába kerülsz, a koordináció és a döntéshozatal romlik – miközben éppen űrutazás közben próbálsz életben maradni.
A sugárzás sem barátod. A Föld mágneses mezeje nélkülözhetetlen pajzsot ad, de az űrben ez hiányzik – így a sugárterhelés jelentősen növekszik, és hosszabb távon egyértelműen rák- és más krónikus egészségügyi kockázatot jelent.
A gyorsan cirkuláló űrszemét és mikrometeoritok elcsíphetik az űrhajót vagy űrruhát, mert ezek az objektumok óránkénti sebességgel repülnek. A pici fém- vagy pordarabok is olyan erővel ütközhetnek, amelyet semmilyen védelem nem tud teljesen kivédeni.
Az űrséta sem piknik: amikor a normál kabinlégköri nyomásról alacsonyabb nyomású űrruhába lépsz, a dekompressziós betegség kockázata valós, ezért a NASA szigorú oxigén-előkészítést ír elő – máskülönben izom- és ízületi fájdalom léphet fel, súlyos esetben gázbuborékok alakulnak ki a véráramban.
Kiderült az is, hogy a súlytalanságban kialakult vérrögök nem csak sci-fi témát adnak: a NASA dokumentált belső nyaki vénákban kialakuló trombózisokat, ami az emberi űrrepülésben korábban nem várt rizikó.
Végül, még ha el is éred a célod és visszatérsz a Földre, a légkörbe való belépés és a leszállás is rendkívül durva: hatalmas G-erők és dinamikus terhelések jelenthetnek súlyos sérülést azon asztronauták számára, akik hosszú ideig voltak mikrogravitációban.
Az űrutazás így szépségében is rémisztő dolog: minden lépésnél veszélyek leselkednek rád, és minden túlélési protokoll egy-egy rémálom forgatókönyvét próbálja kizárni.
