Viszlát, dohány! Bár a károsodás nem mindig fordítható vissza teljesen, a szakértők megerősítik, hogy a légzőrendszer sejtjei képesek a helyreállításra.
A dohányzás világszerte évente mintegy hatmillió ember halálát okozza, és ez a szám várhatóan nyolcmillióra emelkedik 2030-ra. A dohányzás a krónikus légzőszervi betegségek, a rák és a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője.
Már napi egyetlen cigaretta elszívása is elősegíti a cukorbetegség kialakulását és növeli a koleszterinszintet.
A cigaretta elhagyása azonban nem könnyű feladat. Az út tele van nehézségekkel, amelyekkel sok embernek meg kell küzdenie a nikotin és más káros anyagok okozta függőség miatt. Aki azonban legyőzi a sóvárgást és eléri célját, szó szerint éveket nyerhet az életéből.
A dohányzás és a gőzölés (vaping) több mérgező részecskének teszi ki a tüdőt, mint amennyit az kezelni tud, de a tüdő képes éveken át javítani a károkat. Bár az összegyűlt károsodás nem mindig tűnik el teljesen, a tudomány megerősíti, hogy a dohányzás abbahagyása jelentős lépés az egészség, és ezáltal az életminőség javítása felé. Már az utolsó slukk után azonnal olyan mechanizmusok aktiválódnak a szervezetben, amelyek javítják a légzőszervi működést és csökkentik a tüdőrák, illetve a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kockázatát, több más betegség mellett.
„A dohányzásról való leszokás a legegészségesebb döntés, amit valaki meghozhat az életében. A tüdő az a szerv, amelyet a dohányzás a leginkább érint, de regenerációs képessége rendkívül erős, és gyorsan működésbe lép” – mondja egy tüdőgyógyász.
2021-ben a Wellcome Sanger Intézet és a University College London (UCL) kutatói felfedezték, hogy azoknál az embereknél, akik akár 14 évvel korábban leszoktak a dohányzásról, nagyobb arányban voltak jelen genetikailag egészséges tüdősejtek, mint a dohányosoknál, így kisebb volt a tüdőrák kialakulásának kockázata.
A szakember szerint a cigarettafüst mérgező anyagai károsítják a légúti hámsejtek genetikai állományát. Ez atipikus sejtek megjelenéséhez vezethet, amelyek a daganat kialakulásának első lépései lehetnek.
„Azoknál, akik abbahagyták a dohányzást, jóval kevesebb a genomkárosodott sejt, mint azoknál, akik tovább dohányoznak, mivel ők továbbra is ki vannak téve a cigarettafüstben található mérgező anyagoknak, főként a nitrozaminoknak, amelyek rendkívül erős DNS-károsító hatásúak.”
A korábbi károsodások helyreállítása
A tüdő apró, szőrszerű képződményei, a csillók, amelyek eltávolítják a nyálkát a légutakból, fokozatosan visszanyerik normál működésüket. Amikor a tüdő már nem kap dohányfüstöt, újra képes megfelelően szabályozni és eltávolítani a nyálkát.
Amikor ez a nyálka megjelenik, sok dohányos megijed, vagy azt hiszi, hogy rosszabbul lett, pedig valójában ez annak a jele, hogy a szervezet ismét képes kiüríteni a mérgező anyagokat, amelyek cigarettából vagy más környezeti forrásból jutnak be. Ez segít megakadályozni a kórokozók és baktériumok bejutását, amelyek például tüdőgyulladást okozhatnak.
Ezért veszik észre sokan a leszokás után, hogy gyakrabban köhögnek vagy több váladékot ürítenek. Ez nem ad okot aggodalomra.
„Éppen ellenkezőleg: azt jelzi, hogy a hörgők sejtjei regenerálódnak, és olyan nyálkát termelnek, amely segít a mérgező anyagok eltávolításában. Ez körülbelül egy hónapon belül válik jól láthatóvá.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy már két héttel az utolsó cigaretta után javulhat a fizikai terhelhetőség, a vér oxigénellátása és a tüdő kapacitása.
Két-három hónap elteltével pedig a tüdőrák és a COPD kockázata is csökkenni kezd. Hogy ez a kockázat teljesen megegyezik-e valaha a nemdohányzók kockázatával, az már más kérdés.
COPD esetében a kockázat körülbelül 12-15 évvel a leszokás után közelítheti meg a soha nem dohányzókét. Tüdőrák esetén ehhez akár 20-25 év is szükséges lehet.
Érdemes megjegyezni, hogy azoknak a betegeknek a 90%-a, akiknél COPD vagy tüdőrák alakul ki, dohányos vagy korábbi dohányos. „Ha nem dohányoznának az emberek, ezek a betegségek sokkal ritkábbak lennének” – hangsúlyozza a szakértő.
A tüdő helyreállítása ugyanakkor függ az életkortól és az egyéni genetikai adottságoktól is. A korábbi dohányzási előzmények szintén fontosak.
„Az, aki négy évig dohányzott, gyorsabban regenerálódhat, mint az, aki negyven évig dohányzott.”
Ugyanakkor még azoknál is megmarad bizonyos regenerációs képesség, akik évtizedeken át dohányoztak.
„Bármilyen hosszú ideig dohányzott is valaki, a légzőrendszer sejtjei képesek a helyreállításra. A »soha nem késő« mondás különösen igaz a dohányzásról való leszokásra.
A dohányzásról való leszokás kulcsa: kérjen szakmai segítséget
Egy tüdőgyógyász szerint a leszokás legfontosabb lépése az egészségügyi szakember felkeresése.
„A dohányzás függőséget okozó betegség, a dohányos pedig beteg ember. Ezért speciális kezelésre van szükség, amelyet mindig egészségügyi szakembernek kell biztosítania.”
Az orvos felméri a beteg kórtörténetét, elemzi a függőség mértékét, figyelemmel kíséri a kezelést, és szükség esetén pszichológiai támogatást is nyújt.
Bár a személyes motiváció rendkívül fontos, önmagában vagy gyors megoldásokkal általában nem elegendő.
„Szakmai segítség nélkül átlagosan száz próbálkozás szükséges a sikeres leszokáshoz. Orvosi támogatással azonban a siker esélye négyszeresére nőhet, akár negyvenszeres valószínűséggel is” – állítja a szakember tudományos vizsgálatokra hivatkozva.
