A múlt nyárról megmaradt, felbontott naptejjel inkább ne kenjük be magunkat kétség esetén. Ezt tanácsoljaegy bőrgyógyász professzor. Az oxigén ugyanis oxidációhoz vezet, ami megváltoztatja az összetevőket és rontja a védőhatást.
A csökkent hatás azonban nem az egyetlen ok arra, hogy kerüljük a régi naptej használatát: „Az oxidáció során keletkező anyagok akár rákkeltők is lehetnek” – mondja Breitbart. Bár „megfelelő bizonyíték” erre még nem született, egy francia és amerikai tudósok által végzett kutatás, amelyet márciusban publikáltak, újabb adatokat szolgáltatott erre. Eszerint az octocrylen nevű UV-szűrővel készült krémekben idővel benzofenon képződhet, amelyet lehetséges rákkeltőnek tartanak.
Hogy egy naptejet felbontás után meddig lehet biztonságosan használni, az a tubuson vagy a dobozon szerepel: a megfelelő jelzés egy nyitott doboz szimbóluma, amelyben például „12 M” áll. Ez 12 hónapot jelent. Ezután a krémet ki kell dobni.
Hogy ne veszítsük el a nyomát, pontosan mikor is nyitottuk ki a naptejet, érdemes a dátumot vízálló filctollal ráírni a tubusra. Egyes naptejek ezen kívül minőségmegőrzési időt is tartalmaznak. Ha ez lejárt, akkor sem szabad őket használni, még ha fel sem bontották őket.
Hogy nem minden tubuson található minőségmegőrzési idő, annak oka van: az EU-ban a kozmetikai termékek csak akkor kötelesek ilyet feltüntetni, ha szavatossági idejük kevesebb, mint 30 hónap. A Nivea például azt írja, hogy a napvédő termékek hűvös, száraz tárolás mellett a gyártástól számítva legalább 30 hónapig eltarthatóak.
