Sokszor úgy érezzük, hogy a társadalom morálisan széthullik: nyilvános helyeken az emberek hangosan telefonálnak, a vásárlók időnként bántóan viselkednek az eladókkal, az internet tele van trollokkal, és a hírek hol mást hoznak, mint sötét, ijesztő tartalmakat. Ezek az élmények önmagukban is felerősítik a benyomást, hogy az emberek egyszerűen „elvesztették a józan eszüket”.
Ez a benyomás érthető, mégsem mond el mindent a világról. Amikor a kutatók objektív vizsgálódásba kezdenek, a kép egyértelműen árnyaltabb. A tudományos összegzések szerint az emberek szerte a világon konzisztenesen úgy érzik, hogy a viselkedés rosszabbodik, még akkor is, ha a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá ezt az érzést.
Egy nagyszabású, közel 32 000 ember adatait felhasználó vizsgálatban – 49 eltérő kulturális csoportot átfogva – azt találták, hogy a legtöbb ember továbbra is olyan értékeket tart fontosnak, mint a lojalitás, őszinteség és segítségnyújtás. Ezzel szemben a hatalom és gazdagság sokkal kevésbé állt a lista élén, és ezek a prioritások 2002 és 2023 között alig változtak számos országban.
A tanulmány ráadásul azt is megvizsgálta, hogyan viselkednek az emberek tényleges élethelyzetekben – nem csak azt, hogyan vélik, hogy viselkednek. Például amikor valódi, kamerával rögzített konfliktushelyzeteket elemeztek, kiderült: a legtöbb esetben valaki közbelépett, segítve a helyzet rendezését, nem pedig tétlenül végignézte az eseményeket.
Egy másik kísérletben, amelyet majdnem 40 országba kiterjesztve végeztek, az alsó erszénybe esett pénztárcák sorsa beszédes volt. A vizsgálat során a megtalált pénztárcák nagyobb eséllyel kerültek vissza a tulajdonoshoz – még akkor is, ha volt bennük pénz, mint amikor üresen találták őket. Ez azt sugallja, hogy az emberek gyakran emberi szenvedés csökkentését tartják fontosnak.
Egy másik, 2023-as vizsgálatban résztvevők 10 000 dollárt kaptak feltételek nélkül, és átlagosan közel 4700 dollárt másokra költöttek, míg további mintegy 1700 dollárt adományoztak jótékonysági szervezeteknek. Ez sem annak a jele, hogy az emberek csak önző ösztönök vezérelt cselekedetekre képesek.
Ha mégis rosszabbnak tűnik a világ, ennek egyik oka, hogy a negatív viselkedés sokkal gyorsabban terjed, mint a jó cselekedetek. A közösségi média algoritmusai jutalmazzák a felháborodást és szélsőséges kommentárokat, így az ilyen tartalom sokkal láthatóbbá válik — miközben a kooperáció és együttérzés mindennapi példái gyakran rejtve maradnak.
Ez az észlelet erős hatással lehet ránk. Azok, akik állandóan azt hiszik, hogy az emberek csak önzők és szívtelenek, hajlamosak visszahúzódni a közéletből, kevesebbet önkénteskednek vagy politizálnak, ami közvetetten előidézheti azt a fajta társadalmi visszaesést, amitől annyira tartunk.
A tudomány nem tagadja a világban létező problémákat, legyen szó erőszakról, igazságtalanságról vagy környezeti válságokról. De azt mutatja, hogy sok ember még mindig értékeli az együttérzést, a tisztességet és a mások iránti törődést, és ezek az erények nem tűntek el – csupán nem kapnak ugyanannyi figyelmet a médiában, mint a konfliktusok és botrányok.
