Stonehenge az egyik legismertebb őskori emlék a világon, mégis évszázadok óta vita tárgya, hogy hogyan kerültek a hatalmas kövek a helyükre. Egy új kutatás most egy fontos kérdést tisztázni látszik: a monumentális köveket nagy valószínűséggel nem gleccserek szállították oda, hanem emberek mozgatták őket szándékosan.
A felfedezés nem old meg minden rejtélyt, de jelentősen átalakítja azt, ahogyan a tudósok a monumentum építésére gondolnak.
A kutatók a Stonehenge környéki folyók homokjában található apró ásványi szemcséket vizsgálták. Ezek a mikroszkopikus kristályok – például cirkon és apatit – olyan geológiai „ujjlenyomatot” hordoznak, amelyből meg lehet állapítani, honnan származnak a környék kövei. Ha gleccserek szállították volna ide a monumentum köveit az utolsó jégkorszak idején, akkor ezeknek a távoli területeknek a nyomai a környező üledékekben is megjelentek volna. A kutatók azonban nem találtak ilyen jeleket.
Ez azt sugallja, hogy a kövek nem véletlenül kerültek a Salisbury-síkságra, hanem az őskori közösségek tudatosan választották ki és szállították őket.
Ez önmagában is elképesztő teljesítmény. A Stonehenge kövei több tonnát nyomnak, és egy részük akár több száz kilométerre lévő területekről származik. A monumentum ráadásul több építési fázisban jött létre nagyjából Kr. e. 3000 és 1500 között, ami azt jelenti, hogy generációkon átívelő projekt volt.
A régészek szerint az őskori emberek valószínűleg fa szánokat, köteleket, görgőket és hatalmas emberi munkaerőt használtak a kövek mozgatásához. A köveket gödrökbe állították, majd kötelekkel és fa szerkezetekkel húzták fel függőleges helyzetbe, mielőtt a vízszintes kőgerendákat a tetejükre emelték.
A kutatás egyik legfontosabb következménye az, hogy a monumentum építése sokkal tudatosabb és szervezettebb vállalkozás lehetett, mint korábban gondolták. Ha a köveket valóban emberek szállították ilyen távolságokról, az azt jelenti, hogy az őskori társadalmak komoly logisztikai tudással, szervezéssel és együttműködéssel rendelkeztek.
Ennek ellenére a legnagyobb kérdések továbbra is nyitva maradtak. A tudósok még mindig vitatkoznak azon, hogy Stonehenge pontosan mire szolgált: vallási központ volt, temetkezési hely, csillagászati megfigyelőpont, vagy inkább egyfajta társadalmi-politikai szimbólum.
A mostani kutatás tehát nem oldotta meg teljesen Stonehenge rejtélyét. Inkább egy fontos darabot tett a kirakósba: azt, hogy az ősi építők nem a természetre hagyatkoztak, hanem saját erőből hozták létre a világ egyik legismertebb monumentumát.
