Ha valakit könnyen megborít a stressz, azt sokan hajlamosak vagyunk lelki gyengeségnek tekinteni. Egy friss kutatás azonban azt sugallja: a fizikai állóképesség meglepően erős szerepet játszhat abban, mennyire visel meg minket a stressz.
A vizsgálatban negyven egészséges fiatal felnőttet teszteltek laboratóriumi körülmények között. A résztvevőknek két alkalommal kellett képeket nézniük: egyszer semleges, máskor kifejezetten felkavaró jeleneteket. A kutatók a szorongás és a düh szintjét a képek előtt és után is mérték, majd az eredményeket összevetették a résztvevők kardiorespiratorikus fittségével.
A különbség feltűnő volt.
A gyengébb állóképességű embereknél sokkal nagyobb eséllyel ugrott meg a szorongás a stresszes inger hatására — a kockázat nagyságrendekkel magasabbnak bizonyult a jobb formában lévőkhöz képest. Hasonló minta rajzolódott ki a haragreakcióknál is: akik fittebbek voltak, kiegyensúlyozottabban reagáltak az érzelmi terhelésre.
A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a rendszeres aerob mozgás nemcsak az izmokat, hanem a stresszválaszért felelős élettani rendszereket is „edzi”. Más szóval a jobb állóképességű szervezet kevésbé borul ki, amikor érzelmi nyomás éri.
Fontos ugyanakkor lehűteni a túlzó értelmezéseket. A minta kicsi volt, a fittséget nem közvetlen laborvizsgálattal mérték, és a stresszhelyzet mesterségesen állt elő. Ez tehát nem bizonyítja, hogy a rossz kondíció okozza a hevesebb érzelmi reakciókat – de erős jelzés, hogy a kettő között kapcsolat lehet.
A gyakorlati üzenet viszont elég prózai. A rendszeres, pulzust emelő mozgás nemcsak a szívnek tesz jót, hanem valószínűleg a stressztűrésnek is. Ha valaki úgy érzi, túl könnyen borul ki a mindennapi feszültségtől, lehet, hogy a megoldás részben nem a fejében, hanem a mozgásmennyiségében keresendő.
