Az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlást sokáig elkerülhetetlennek tartották. Egy új idegtudományi kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos emberek – az úgynevezett „szuperidősök” – egészen 80-90 éves korukig megőrzik a fiatalokhoz hasonló memóriát. A kutatók szerint a különbség részben az agy biológiájában rejlik, és ez új utakat nyithat a demencia vagy az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
A vizsgálat során több tucat elhunyt ember agyát elemezték, köztük olyan idősekét is, akik rendkívül jó memóriával rendelkeztek. Az eredmények meglepő különbségeket mutattak az átlagos idős emberekhez képest.
A „szuperidősök” agya több új idegsejtet termel
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy ezeknek az embereknek az agya jóval aktívabban termel új idegsejteket. A hippocampusban – amely a memória egyik kulcsterülete – akár kétszer annyi fiatal neuron található, mint más idősekben.
A fiatal neuronok különösen rugalmasak: könnyebben kapcsolódnak más idegsejtekhez, és segítik az új információk feldolgozását és tárolását.
Az agy idős korban is képes megújulni
A kutatás egyik legfontosabb üzenete az, hogy az agy nem „áll le” az életkor előrehaladtával. A neuronok bizonyos mértékű újratermelődése még nagyon idős korban is jelen lehet.
Ez azt jelenti, hogy a memória romlása nem mindenkinél ugyanúgy történik, és biológiailag is van lehetőség a szellemi teljesítmény fenntartására.
A genetika is szerepet játszhat
A vizsgálatok szerint a szuperidősök között gyakrabban fordulnak elő olyan genetikai változatok, amelyek védelmet nyújthatnak az Alzheimer-kór ellen. Ezzel szemben ritkábban hordozzák azokat a géneket, amelyek növelik a demencia kockázatát.
Ez arra utal, hogy a mentális öregedés részben örökletes tényezőkön is múlik.
A mentális aktivitás és az életmód is számít
A kutatók szerint a biológiai különbségek mellett életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak. A szellemi stimuláció – például tanulás, olvasás vagy új készségek elsajátítása – erősítheti az úgynevezett kognitív tartalékot, amely segíthet ellenállni az öregedés hatásainak.
Más kutatások szerint az egész életen át tartó mentális aktivitás akár 40 százalékkal csökkentheti a demencia kockázatát.
A kutatók szerint ez még csak a kezdet
Bár az eredmények ígéretesek, a tudósok hangsúlyozzák, hogy még nem találták meg az „örök szellemi frissesség” receptjét. A cél most az, hogy megértsék, hogyan lehetne serkenteni az idegsejtek képződését vagy megvédeni az agyat a károsodástól.
Ha sikerül feltárni a mechanizmusokat, a jövőben olyan kezelések vagy megelőző módszerek születhetnek, amelyek lassítják vagy akár megelőzik a kognitív hanyatlást.
A kutatás szerint az időskori szellemi frissesség mögött több tényező áll: aktív idegsejt-képződés, kedvező genetikai háttér és szellemi stimuláció. Bár még messze vagyunk attól, hogy „feltörjük az agy öregedésének kódját”, egyre világosabb, hogy a memória hanyatlása nem mindenkinél elkerülhetetlen.
