Sokan azt gondolják, hogy a hosszabb élethez rengeteg edzés kell: napi futás, hosszú edzőtermi programok, kemény kardió. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a küszöb jóval alacsonyabb lehet, mint sokan feltételezik. Már egészen kis mennyiségű mozgás is mérhető hatással lehet az élettartamra.
Egy nagy nemzetközi kutatás – amely több mint 130 000 ember viselhető aktivitásmérő adatait elemezte – arra jutott, hogy már napi 5 perc közepes vagy intenzív mozgás is kimutatható előnyt jelenthet a várható élettartam szempontjából. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az ülőidő csökkentése, például napi 30 perccel kevesebb ülés, szintén pozitív hatással lehet az egészségre.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi az ideális mennyiség. A legtöbb egészségügyi szervezet szerint a hosszabb élethez és a komolyabb védőhatásokhoz heti 150–300 perc mérsékelt intenzitású mozgás (például gyors séta vagy biciklizés), vagy 75–150 perc intenzív edzés az ajánlott. Ez nagyjából napi 30 perc mozgást jelent öt napon keresztül.
A kutatások azt is mutatják, hogy a hatás nem lineáris. Már a minimum elérése is jelentősen csökkenti a korai halálozás kockázatát, de akik két-négyszer többet mozognak az ajánlottnál, még nagyobb – akár 30% körüli – kockázatcsökkenést tapasztalhatnak bizonyos betegségek esetében.
A lényeg azonban az, hogy a legnagyobb különbség a teljesen inaktív életmód és a „valamennyi mozgás” között van. Már kis mennyiségű aktivitás – például lépcsőzés, gyors séta, rövid edzés – is komoly egészségügyi előnyt hozhat.
A tudomány üzenete ezért meglepően egyszerű: nem kell maratont futni a hosszabb életért. A fontos az, hogy rendszeresen mozogj, még ha csak keveset is. A nulláról indulva néhány perc mozgás is számít – és idővel könnyen kialakulhat belőle egy hosszú távon fenntartható szokás.
