Az ember az egyetlen élő faj, amelynek valódi, előreugró állcsúcsa van — még a legközelebbi rokonainknak (csimpánzoknak, neandervölgyieknek) sincsen. A rossz hír: a tudósok még mindig vitatkoznak rajta, miért. A legfrissebb magyarázatok szerint könnyen lehet, hogy az áll nem valami zseniális evolúciós újítás, hanem egy furcsa melléktermék.
A vezető elmélet ma: az áll valószínűleg „véletlen” evolúciós mellékhatás. Ahogy a modern ember arca az evolúció során kisebb és laposabb lett, az állkapocs formája átrendeződött, így a csont alsó része egyszerűen előreugróvá vált. Egyes kutatók ezt úgynevezett „spandrelnek” tartják, vagyis olyan jellegnek, amely nem önmagáért alakult ki, hanem más változások melléktermékeként.
Van más magyarázat is, de egyik sem bizonyított. Felmerült például, hogy az áll segíti a rágást, a beszédet vagy a torok védelmét, illetve hogy szexuális jelzés lehetett a párválasztásban. A gond az, hogy ezekre nincs meggyőző bizonyíték, ezért a tudományos konszenzus ma inkább az „evolúciós melléktermék” felé hajlik.
A lényeg: az emberi áll valószínűleg nem egy tudatosan „kifejlesztett” túlélőeszköz. Inkább annak a jele, hogy az evolúció nem mindig elegáns mérnök: néha csak átalakít valamit, és marad egy furcsa kis dudor az arcunkon.
