A romantikus kultúra azt sulykolja, hogy mindenkinek jut legalább egy mindent elsöprő szerelem. Egy friss, nagymintás kutatás viszont kijózanító képet fest: meglepően sok embernek soha nincs ilyen élménye.
A vizsgálat több mint tízezer amerikai egyedülállót kérdezett meg arról, életük során hányszor voltak szenvedélyesen szerelmesek. A válaszok átlaga mindössze nagyjából kettő volt — tehát nem évtizedenként, hanem összesen ennyiszer.
Ami igazán figyelemfelkeltő: a résztvevők körülbelül 14 százaléka azt mondta, hogy egyetlen alkalommal sem élte át ezt az intenzív állapotot.
Mit értettek „szenvedélyes szerelem” alatt?
A kutatók nem adtak szigorú definíciót, mindenki a saját élménye alapján válaszolt. Általában azt a korai, felhevült szakaszt értik alatta, amikor az ember megszállottan gondol a másikra, erősen vágyik a közelségére, és minden más háttérbe szorul mellette.
Ez az a fázis, amely a klasszikus szerelemelméletek szerint rendszerint kezdetben lobban fel, majd idővel lehiggad, amikor a kapcsolat stabilabbá válik.
Nem mindenkinél egyforma a mintázat
Az életkor számított, de nem drámai módon. Az idősebbek valamivel több szenvedélyes szerelmet jelentettek — ami logikus, hiszen több idejük volt randizni —, de a különbség kicsi volt.
Nemek szerint is csak enyhe eltérés látszott: heteroszexuális férfiak átlagosan valamivel több ilyen élményt jelentettek, míg meleg, leszbikus és biszexuális résztvevőknél nem jelent meg ez a különbség.
Amit érdemes fenntartásokkal kezelni
A kutatás csak egyedülálló emberekre fókuszált, és teljes mértékben önbevalláson alapult. Ráadásul a „szenvedélyes szerelem” szándékosan nyitva hagyott fogalom volt. Ami az egyik embernek mindent elsöprő élmény, a másiknak lehet, hogy csak egy intenzív, de rövid románc.
A józan következtetés
Az adatok leginkább egy mítoszt bontanak le: a mindent felforgató szerelem nem univerzális élettapasztalat. Sok ember életében csak néhányszor, vagy épp egyáltalán nem jelenik meg.
És ez fontos: a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek ne lennének képesek mély kötődésre vagy tartós szeretetre. A szenvedélyes fellángolás csak az egyik, ráadásul gyakran múló formája annak, amit szerelemnek nevezünk.
