A gízai piramisok az emberiség legismertebb építményei közé tartoznak, és a történészek többsége szerint nagyjából 4500–4600 évvel ezelőtt, az ókori Egyiptom IV. dinasztiája idején épültek, elsősorban Kheopsz (Khufu) fáraó sírjaként.
Most azonban egy friss tanulmány új vitát indított: egy olasz mérnök, Alberto Donini azt állítja, hogy a piramisok valójában több ezer évvel idősebbek lehetnek, mint amit eddig gondoltunk.
Mi az új állítás?
Donini egy új módszerrel próbálta megbecsülni a piramisok korát, és arra jutott, hogy a struktúrák sokkal korábbi civilizációhoz tartozhatnak. A kutatás szerint a jelenlegi kronológia – amely az építést a Kr. e. 2600 körüli időszakra teszi – akár jelentősen alulbecsülheti a valódi kort.
Ha ez igaz lenne, az alapjaiban változtatná meg az ókori Egyiptomról alkotott képet, mert azt jelentené, hogy a piramisok egy még régebbi, eddig ismeretlen korszakból származnak.
Mi a probléma ezzel a felvetéssel?
A legtöbb régész és egyiptológus erősen szkeptikus. A jelenlegi tudományos konszenzus többféle bizonyítékon alapul:
- radiokarbon-vizsgálatok a piramisok habarcsából
- korabeli papiruszok (például építési naplók)
- a piramisok kapcsolata más, azonos korú építményekkel
Ezek mind arra utalnak, hogy a Nagy Piramis Kr. e. 2620–2480 körül készült el.
Ezért a szakértők többsége úgy gondolja, hogy az új állítás inkább vitát generáló hipotézis, nem pedig bizonyított felfedezés.
Miért jelennek meg mégis ilyen elméletek?
A piramisok körül rengeteg kérdés maradt nyitva, például:
- pontosan hogyan építették meg a hatalmas kőtömböket felhasználva
- mi volt néhány belső üreg vagy járat funkciója
- milyen technológiával szervezték az építkezést
Mivel ezek közül több kérdésre nincs teljesen biztos válasz, időről időre felbukkannak alternatív elméletek a korukról vagy eredetükről.
Röviden:
- A legtöbb tudós szerint a gízai piramisok kb. 4500 évesek.
- Egy új tanulmány szerint akár több ezer évvel idősebbek is lehetnek.
- A szakértők többsége azonban egyelőre nem fogadja el ezt a következtetést.
