Az utóbbi években látványosan nőtt a rövidlátók (myopia) aránya világszerte, amiért sokan automatikusan a képernyőket okolják. Egy friss kutatás azonban árnyalja a képet: nem pusztán az számít, mennyit nézzük a telefonunkat, hanem az is, milyen környezetben tesszük.
Globális hullám
A szakértők már most komoly közegészségügyi problémaként emlegetik a rövidlátás terjedését. Becslések szerint 2050-re már a világ népességének közel fele érintett lehet.
A jelenség mögött régóta a képernyőket sejtették, ám az új eredmények szerint a történet ennél összetettebb.
Nem a telefon a fő bűnös
A SUNY College of Optometry kutatói a Cell Reports folyóiratban arra jutottak, hogy a rövidlátás kialakulását különösen az alábbi kombináció hajthatja:
- tartós közelre fókuszálás
- és gyenge beltéri megvilágítás.
Mi történik ilyenkor a szemben?
A rövidlátás akkor alakul ki, amikor a szemgolyó kissé megnyúlik, ezért a távoli tárgyak képe a retina elé fókuszálódik.
Az új kutatás szerint kulcs ebben a pupilla viselkedése:
- erős kültéri fényben a pupilla a fény miatt szűkül, és erős inger éri a retinát
- gyenge beltéri fényben, közelre nézve a pupilla szintén szűkül — de már a kép élesítése miatt.
Ez a különbség befolyásolhatja a retina stimulációját és a szem fejlődését.
Magyarul: nem mindegy, hogy ugyanazt a telefont napsütésben vagy félhomályban bámulod.
A kinti fény védő hatása
Más kutatások is ugyanabba az irányba mutatnak: a szabadban töltött idő láthatóan csökkenti a rövidlátás kockázatát.
Ennek több oka lehet:
- az erősebb természetes fény
- a gyakoribb távolra nézés
- a kevesebb folyamatos közelmunka.
Nem véletlen, hogy a városi, gyakrabban bent tartózkodó gyerekek közt több a rövidlátó.
A képernyők azért nem ártalmatlanok
Fontos: a kutatás nem menti fel teljesen a digitális eszközöket.
Egy nagy elemzés szerint minden extra napi egy óra képernyőidő átlagosan 21%-kal növelheti a rövidlátás esélyét, főleg a gyerekeknél. A főbűnös tehát a hosszan tartó közelmunka beltérben, legyen az telefonon, tablettel vagy könyvvel.
Mi következik ebből a gyakorlatban?
A jó hír: a rövidlátás részben megelőzhető.
A szakértők általában ezeket javasolják:
- több idő szabadban, természetes fényben
- rendszeres szünetek közelmunka közben
- megfelelő, erős beltéri világítás
- a gyerekek képernyőidejének ésszerű korlátozása
A lényeg
A rövidlátás terjedése valós jelenség, de a magyarázat nem olyan egyszerű, hogy „minden a telefon miatt van”.
Az új kutatás inkább azt üzeni: nemcsak az számít, mit nézünk, hanem az is, hol és hogyan.
És a védőfaktor továbbra is ugyanaz, mint régen: több idő a szabadban, kevesebb félhomályban.
